Normal

0

21

false

false

false

HU

X-NONE

X-NONE

/* Style Definitions */

table.MsoNormalTable

{mso-style-name:”Normál táblázat”;

mso-tstyle-rowband-size:0;

mso-tstyle-colband-size:0;

mso-style-noshow:yes;

mso-style-priority:99;

mso-style-parent:””;

mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;

mso-para-margin-top:0cm;

mso-para-margin-right:0cm;

mso-para-margin-bottom:10.0pt;

mso-para-margin-left:0cm;

line-height:115%;

mso-pagination:widow-orphan;

font-size:11.0pt;

font-family:”Calibri”,”sans-serif”;

mso-ascii-font-family:Calibri;

mso-ascii-theme-font:minor-latin;

mso-hansi-font-family:Calibri;

mso-hansi-theme-font:minor-latin;

mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;

mso-bidi-theme-font:minor-bidi;

mso-fareast-language:EN-US;}

Lehet,

hogy nehezen, de csak leesett odafenn is, hogy a reklámbevétel már nem elég, az

olvasók többsége kezdi már hanyagolni a lapot.

 

Ismerőseim

többsége, aki nem a bors, és társai színvonalát keresik, akik nem valóság show

– val ütik el a napjaikat, ők mesélték, hogy már csak rutinból veszik el az

újságárusnál a lapot, mert 5 perc nézegetés után le is teszik.

 

Egy

családi lap, mely több generációnak adott olvasnivalót, lekorlátozódott, a

főszerkesztőnek és lelkes amatőrjeinek köszönhetően a 30-as, 40-es szingli

korosztályra. Régen az újság a családé volt, a nagymama kötött, főzött belőle.

Anyukák olvastak meséket a gyerekeiknek. Volt benne irodalom, könyvajánló,

lelkünk titkai, utazás, kertészeti, jogi tanácsok, és még sorolhatnám…

Nem

számított már semmi csak a profit. Levágjuk egy cikk végét, hogy beférjen az

oda nem illő tampon reklám?! Nem baj, hogy nem lesz értelme, a lényeg, hogy a

reklámért fizetnek!!!!!!!!!!!!!!!Az hogy az írónak aki napokat dolgozott azon,

hogy egy tökéletes novellát tálaljon az olvasó elé, hogy esett, az nem számít.

Az sem, hogy ezt csak a kész újságból tudta meg, igen ez volt a Molnár

Gabriella stílus…..

Nem

kell semmi ami egy kicsit is színvonal….

Nem

kellenek az erdélyi írók, költők!!! Nem kell a kultúra!!!! Csak könnyed

nevetségesen abszurd történetek újságíróktól, kik csak a szingli életről,

ruhavásárlásról, flörtökről, üresfejű emberekről írtak, vagy inkább csak

írattak történeteket. (Mint később kiderült, volt, akinek kis csapat írta

könyvét, cikkét)És ezek az üresfejű, üveges tekintetű arcok vigyorognak ránk

nap, mint nap óriásplakátokról az utcán.

A

jobbak, szerényebbek, a háttérbe kényszerültek, vagy végleg elmentek.

 

Nekik

lett volna mondanivalójuk, érzelemmel teli, tartalomban bő. Meséltek volna az

erdélyi társainkról, történelmünkről, irodalmi alakjaink szokásairól,

verseiről, szenvedélyeiről vagy csak mindennapi szépségekről, szomorúságokról.

De hát ez nem egy habkönnyű, kevés munkát igénylő, egyszerű vezetőséggel

rendelkező laphoz illik. Tehát nem kellett!! Csak a bulvár, amiből már Dunát

lehet rekeszteni, a divat, a sex és a fogyás. Ezek voltak az igazán fontos

témák. Azt már meg sem említeném, ha nem lenne teljesen röhejes, és még is igaz

hogy a 60-dik évfordulóra egy meztelen 60 éves nőt akartak a címlapra. Végül

sikerült ezt elvetni.

Maradt

a díszes, magát okosnak, tehetségesnek kikiáltott, értelemtől mentes kompánia.

Hát

ide jutott 60 év után a NŐK LAPJA!

Kíváncsian

várom, mi lesz ezután….

Tovább a blogra »